Több mint egy éve tart már a Covid19 nevű világjárvány. Úgy képzelem el a jelenlegi helyzetet, mint amikor egy autóbusz utasaival 140 km/órás sebességgel nekimegy egy betonfalnak.
A világ eddig jól vagy rosszul, de mindenesetre kiszámíthatóan működött. Tudtuk a napjainkat, a heteinket tervezni, télen már sok esetben lefoglaltuk a nyári pihenés időpontját vagy tavasszal a karácsonyi céges buli helyszínét. Teljesen más problémáink voltak. A Covid19 megmutatta, hogy a járvány valóban egy háború, egy láthatatlan ellenséggel szemben.
Hirtelen egy olyan globális és azonnali problémával szembesültünk, amelyet nem volt képes az emberiség azonnal megoldani, és erre nagyon régen nem volt már példa. Úgy éreztük, hogy nincs más választásunk, mint hogy betartjuk a korlátozó intézkedéseket, otthon maradunk, betartjuk a higiénés előírásokat. Az a tudat, hogy a vírus leginkább emberről, emberre terjed, teljesen lenullázta a szociális kapcsolatainkat és a fizikai közelség lehetőségét. Az elszeparálódás magányhoz, a magány pedig depresszióhoz vezet. Valójában ez a helyzet minden korosztályt érint a kamaszoktól az idősebb generációig.
Mindenki részt vehet a nagy kutatásban a járvány pszichológiai hatásairól
75 ország, 200 kutató és több nemzetközi és nemzeti szervezet vesz részt abban a projektben, amely a koronavírus és a járványhelyzet testi-lelki jólétre gyakorolt hatásait kutatja Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT). Magyarországon a vizsgálatot a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának professor emeritusa, dr. Bitter István vezeti. Az online kérdőív magyar nyelven is elérhető, május 1-je óta tölthető ki. A koronavírus általi érintettséghez kapcsolódó adatok mellett a testi-lelki jóllétét, szociális kapcsolatait, aktivitását érintő kérdésekre kell válaszolniuk a kitöltőknek. A felmérés az érzésekre, gondolatokra és állapotokra jellemzően kétszer kérdez rá: a koronavírus előtti és a mostani időszakot is érintve, így felmérve, milyen változásokat hozott életünkbe a pandémia. A felmérést eddig 6 kontinens 75 országából több mint 9600-an töltötték ki.
A jelenlegi vírushelyzet minden korosztály pszichés állapotát érint
Azt azért felmérés nélkül is tudni lehet, hogy a járvány miatt rossz pszichés állapotba kerülő embereknél szorongás, pánikbetegség, depresszió jelentkezhet, olyanoknál is, akik eddig nem voltak érintettek. Fokozódik az idősek elmagányosodása, de még a gyerekek is ki vannak téve a pszichés terheknek – gondoljunk csak az iskolás korosztály digitális oktatására, a kamaszok kényszerű bezártságára. A kapcsolatok természetes működése megszűnt, napról napra, hétről hétre újabb és újabb szabályok mentén éljük életünket. Az általános hangulat romlik, növekszik az elégedetlenség, nem ritkán az agresszió, szaporodnak a konfliktusok, az elégedetlenség, a vádaskodás. A járvány nagyon megnehezíti az egészséges pszichés állapot megőrzését, fenntartását.
Függőség és szorongás: egyértelműen több az eset a járvány hatására
Praxisom során egyre nagyobb számban találkozom olyan ügyfelekkel, akik kifejezetten a 2020 tavaszi időszak óta vannak rosszabbul mentálisan. Szinte egytől egyig arról számolnak be, hogy akkor még nem is gondolták, hogy ilyen hosszan el fog tartani a vírushelyzet, az ezzel járó korlátozó intézkedések és frusztráció. Gondoljunk csak bele, eddig is voltak függőséggel küzdők és szorongásos tünetekkel küzdő emberek, de a kialakult hosszan elnyúló globális helyzetre senki sem számított. Korábbi írásomat a függőségről, a linkre kattintva olvashatod.
Önsegítés és terápiás közösségek
Az 1930-as évek Amerikájában élő Bill Wilson már fiatalkora óta alkoholproblémával küzdött. Próbálkozásai ellenére nem sikerült felhagynia az ivással, ami fokozatosan tönkretette az életét, testi és mentális állapotát. Egy szintén alkoholista barátja megtalálta az absztinencia módját a vallásosságon keresztül. Wilson kételkedett ennek hatékonyságában, mivel ő maga nem hitt Istenben. Később ráébredt, hogy a vallásosság lényege nem feltételül Isten elfogadásán alapul, hanem felépíthetjük magunkban azt a nézetet, amelyen keresztül el tudjuk fogadni, hogy létezik egy nálunk nagyobb erő, amire támaszkodva ki tudunk kerülni függőségünkből. Amikor Wilson újból erős késztetést érzett arra, hogy igyon, józansága megőrzése érdekében keresett egy alkoholistát, hogy segítsen neki. Dr. Bob Smith és Wilson segített egymásnak az ivás megállításában, majd felismerve, milyen erejük lehet együttesen a hasonló problémával küzdőknek, megalapították az A.A.-t, azaz az Anonim Alkoholisták közösségét. Smith utoljára 1935. június 10-én ivott, és az A.A. tagjai így ezt a napot tekintik a szervezet alapítási időpontjának.
Ezt az alapgondolatot később tovább gondolva, átdolgozva alkalmazták a bentlakásos terápiás közösségek szerte a világon. A terápiás közösségekben megjelenő egymás támogatása, a sorstárs közösség kiemelten fontossá vált.
Függőségkezelés mások és önmagunk segítésével
A Terápiás Közösségek Európai Szövetsége (EFTC) a TC definíciójaként adta meg: „A terápiás közösség olyan drogmentes környezet, amelyen belül a szenvedélybetegséggel élő emberek szervezett és strukturált módon élnek együtt annak érdekében, hogy támogassák a változást és lehetővé tegyék a drogmentes életet a külső társadalomban. A terápiás közösség kicsinyített társadalmat mintáz, amelyben a bennlakók és a munkatársak, mint facilitátorok, meghatározott szerepeket töltenek be, és egyértelmű szabályokat tartanak be, melyek mind a lakó megváltozásának folyamatát hivatottak elősegíteni. Az ön- és kölcsönös segítés a terápiás folyamat pilléreit jelentik, melyben a lakó a főszereplő, aki elsődlegesen felelős a személyes növekedéséért, és aki értelemmel felruházott és felelős élet kialakítására törekszik, védelmezve a társadalom jóllétét. A program önkéntes, amelyben a lakót nem lehet az akarata ellenére kényszerrel a programban tartani.” (Broekaert, Kooyman, Ottenberg, 1998)
A terápiás közösségek jó mintát adtak a különböző támogató csoportoknak, ami egy olyan hely, ahol a tagok biztonságban kibeszélhetik gondjaikat, megoszthatják örömeiket, és biztosak benne, hogy senki nem fogja se kritizálni, se jó tanácsokkal ellátni a másikat. Az is sokat segít, ha meghallgatnak másokat, és ráébrednek: a gondjainkkal nem vagyunk egyedül. Mindeközben pedig őszinte, egymás tiszteletén és támogatásán alapuló fontos kapcsolatok alakulnak.
Az alulról szerveződő támogató csoportok korát éljük
Az alulról szerveződő támogató csoportok manapság gomba módra szaporodnak a legkülönbözőbb témákban a közösségi médiában. Amit kifejezetten jó iránynak tartok, mert hiszek abban, hogy az emberek képesek egymásnak hatékonyan segíteni. Sok esetben a sorstárs közösség adta „varázs” és persze erő segítségével. Ez a többlet, amely ezen csoportokat jellemzi az egymás tisztelete, elfogadása és a hitelesség.
Hiánypótló válasz a segítő emberek díjmentes megjelenése az online térben
Több olyan online terápiás közösség is alakult, ahol segítő foglalkozású emberek díjmentes online segítségüket ajánlják fel a Covid 19 idején. Ez nemzetközi tendenciává vált. Jelenleg én is, néhány munkatársammal, egy nemzetközi segítő applikáción dolgozom, a WhyWe egy olyan program lesz, amely reményeim szerint tavasszal elindulhat és óriási segítséget nyújt majd az embereknek, hogy az otthonukból, diszkréten kérhessenek segítséget. Jelen helyzetben, a szó szoros értelmében életmentő lehet az online terápia igénybevétele vagy az online segítő lehetőségek megtalálása. Az általunk kifejlesztett weboldal és applikáció lehetőséget ad majd arra, hogy összekapcsolja ugyanazzal a problémákkal küzdőket és szakembereket, legyenek bárhol is a világon.
Krónikus betegségi állapot (Buda Béla nyomán)
- Izoláció
- Érzelmi ellenállás
- Hiteles kommunikáció hiánya (elhallgatás, részinformációk, torzítás)
- Önértékelés
- Stigmatizáltság
- Reménytelenség
- Hibás feszültség-levezetés
- Beszűkülés, empátia
- Csodavárás (babonás gyógymódok)
- Depresszió
Önsegítő csoport – hatások (Buda Béla nyomán)
- Érzelmi alapszükségletek
- Kapcsolati, kommunikációs szükségletek
- Megoldási minták
- Magatartási minták
- Érzelmi biztonság
- Korrektív visszajelentések forrása
- Ösztönző impulzusok
- Közösségi integráció
- Emberi kapcsolatok
- Összehasonlítás
- Tanulási folyamatok
- Egyenértékűség